Amikor egy családi ház nyílászáróiról van szó, akkor sokkal kevesebb figyelmet kapnak a hőszigetelt bejárati ajtók, mint maguk az ablakok. Ennek az oka valószínűleg abban keresendő, hogy hőszigetelt bejárati ajtó rendszerint csak 1 db van egy házon, míg ablakból sokkal több.
Mivel az ablakok teljes felülete így egy nagyságrenddel több, ezért tény, hogy azok hőszigetelési képessége nagyobb hatással van az épület energiaegyensúlyára, mint a bejárati ajtóé. De vajon a hőszigetelési képesség az egyetlen tulajdonság, amivel egy bejárati ajtó rendelkezik?
Melyek azok a hasznos tulajdonságok és funkciók, amelyeket egy korszerű, energiatakarékos és modern otthonban elvárhatunk a bejárati ajtótól, és melyek azok, amelyek hozzátartoznak egy luxus ingatlanba történő beépítés esetén? Írásunkban ezekre a kérdésekre keressük a válaszokat.
Mi a hőszigetelt bejárati ajtó?
Hőszigetelt bejárati ajtóról az épület külső héjazatán elhelyezett, a fűtött lakóteret a külső környezettől elválasztó, közlekedésre használt ajtó esetén beszélhetünk. Ezeket nevezhetjük kültéri ajtóknak is.
A definícióból következően nem tartoznak ide azok a bejárati ajtók, amelyek a lakásokba vagy a családi házakba nem a külső térből, hanem valamilyen előtérből, például lépcsőházból nyílnak. Az ilyen ajtókat beltéri ajtónak nevezzük, amelyek szerkezeti felépítése teljes mértékben eltér a kültéri hőszigetelt bejárati ajtóktól, éppen ezért ezeket más iparágak gyártják.
Ugyanakkor különbséget kell tenni a hőszigetelt bejárati ajtók között aszerint, hogy az épületen azt hol helyezik el. Eszerint léteznek főbejárati és mellékbejárati ajtók. A lényeges műszaki tulajdonságaikban (hőszigetelés, vízzárás, betörésgátlás) ezek az ajtók nem térnek el egymástól. A fő különbségek a díszességben és a kényelmi funkciókban keresendők. Mivel a mellékbejárati ajtók műszaki tulajdonságaikban nem különböznek a főbejárati ajtóktól, ezért ezeket külön nem tárgyaljuk ebben az írásban.
Miért, mikor fontos, indokolt a hőszigetelt bejárati ajtó?
Hőszigetelt bejárati ajtó beépítésére akkor van szükség, hogy ha a beépítés helyén a külső és belső oldal hőmérséklet különbsége olyan mértékű, hogy hőszigetelésre is szükség van. Ez a hőmérséklet különbség azonban még nem feltétlenül teszi szükségessé egy kültéri hőszigetelt bejárati ajtó beépítését. Erre csak akkor van szükség, ha a várható hőmérséklet különbség meghaladja a 20 C°-ot és az ajtó közvetlenül ki van téve az időjárás hatásainak (eső, nap, stb).
Abban az esetben, ha a bejárati ajtó nincs közvetlenül kitéve az időjárás hatásainak (pl. esővédett helyen van) és a várható külső-belső hőmérséklet különbség kisebb mint 20 C°, akkor nincs szükség kültéri ajtó beépítésére.
Tipikusan ilyen beépítési helyet a lakáson belül pl. a garázs és a lakótér közötti ajtó, vagy egy hűvös kamra ajtaja. Az ilyen beltéri ajtók szerkezetének kialakításakor figyelembe veszik a külső és belső hőmérséklet várható különbségét, és szükség esetén hőszigetelő betétet és az ajtó stabilitását erősítő, speciális keretszerkezetet építenek be.
Mik egy jól funkcionáló hőszigetelt bejárati ajtó ismérvei?
A magától értetődő válasz nyilvánvalóan az, hogy jó hőszigetelő képességgel rendelkezik. Elég-e azonban ez a tulajdonság, hogy a hőszigetelt bejárati ajtónk hosszú éveken keresztül megfeleljen az elvárásainknak? A rutinos építkezők a kérdés feltevése után már sejthetik, hogy bizony nem elég.
Egy hőszigetelt bejárati ajtónak ugyanis nemcsak a beépítés után ideig óráig kell biztosítani pl. a jó hőszigetelést, hanem tartósan az egész élettartama alatt. Könnyen belátható, hogy az a bejárati ajtó, ami a hőmérséklet ingadozások hatására meggörbül, az pontatlanul fog záródni és egyáltalán nem teljesít semmilyen védelmi funkciót.
Azonban ezen az egyszerű összefüggésen túl is számtalan egyéb tulajdonság létezik, ami befolyásolja egy bejárati ajtó használati értékét.
Ellenáll az időjárás viszontagságainak
A kültéri hőszigetelt bejárati ajtót közvetlenül éri az időjárás károsító hatása. A nedvesség kikezdheti az ajtó alapanyagát, ezért azt célszerű olyan anyagból készíteni ill. olyan felületvédelemmel ellátni, hogy a károsodást megakadályozzuk.
Ebből a szempontból kiemelkedően előnyös az alumínium borítások használata, mivel ezek egyáltalán nem érzékenyek a nedvességre. A fa egy ősi építőanyag, mely szintén alkalmas arra, hogy bejárati ajtót készítsenek belőle. Itt azonban már nem mindegy, hogy a fát milyen időjárás védelemmel látják el.
A prémium kategóriában nem ritka az 5-7 szeres felületi réteg kialakítása, ami már biztonsággal megvédi a fát az időjárástól. De mivel nemcsak az eső, hanem a nap UV sugárzása is károsítja a bejárati ajtót, ezért az alumínium védőborítás vagy a megfelelő felületvédelem elengedhetetlen.
Ugyancsak jelentősen ronthatja bejárati ajtónk hőszigetelését, ha a szélnyomás hatására vagy a hőingadozás miatt deformálódik a szárnyszerkezet és a meleg levegő akadálytalanul áramolhat át rajta a szabadba.
A jó hőszigetelt bejárati ajtó - hőhídmentes
Bár ez egy magától értetődő tulajdonság, mégis érdemes külön kiemelni. A kereskedelemben kapható hőszigetelt bejárati ajtók többnyire hőhídmentesek. A hőhidak ezért nem az ajtó szerkezeti felületén keresendők, hanem körülötte.
Vagyis a hőhíd létrejötte a szakszerűtlen beépítése eredménye. Még ma is látni olyan építkezéseket, ahol szinte semmi figyelmet sem fordítanak a szakszerű beépítésre, ezért rendkívül fontos, hogy nem elég jó hőszigetelő bejárati ajtót venni, a jó szakembert is meg kell fizetni a beépítéshez.
Hatékony tömítésekkel rendelkezik
Hatékony szigetelés Pirnar hőszigetelt bejárati ajtóban
Ugyanúgy, mint a legjobb 3 rétegű üvegezésű ablakoknál az üveg esetén, a bejárati ajtóknál is mit sem ér a legjobb hőszigetelő képességű ajtó betét, ha az ablak ill. ajtószárny és a keret között a nem megfelelő tömítések miatt elillan a meleg.
Ez ugyanolyan, mint amikor a tömítetlen vízcsap csöpög, annyi különbséggel, hogy ez szemmel nem látható.
Szögezzük le, minden bejárati ajtólap és tokkeret között van tömítés. A szigetelési hatékonyság jellemzése kapcsán a gyártók általában leragadnak ott, hogy 1, 2 vagy esetleg 3-szoros ütközésről beszélnek. Nyilván minél több rétegben szigetelünk, annál jobb a tömítettség. Ez igaz.
DE!
Nem mindegy, hogy milyen tömítést alkalmazunk! A legtöbben megelégszenek egy puha, lapos “gumicsíkkal” és még büszkén ki is emelik milyen könnyen csukódik az ajtó. Pedig a jó tömítés nem ilyen.
A jó és hatékony tömítés lehetőleg több kamrás, ennélfogva kicsit vastagabb. Az ajtó csukásakor enyhe erő szükséges a tömítés összenyomásához, ami által viszont az ajtólap és a tok közötti teljes hézagot tökéletesen kitölti. Enélkül mit sem ér a bejárati ajtó hőszigetelése.
A jó hőszigetelt bejárati ajtó - nem vetemedik
Sokan tapasztalhatták már, hogy egy bejárati ajtó nyáron és télen kicsit eltérően csukható. Ennek oka az ajtólap vetemedése, deformációja.
Egy napos helyen nyáron az ajtólap felülete, akár 40-50 C° is lehet, míg télen a külső hőmérséklet - 20 C° alá is sülyedhet. Ennek a hőingadozásnak a hatására az ajtólapok meggörbülnek.
A kérdés csak az, hogy mennyire. Nos, a gyenge minőségű ajtók akár annyira, hogy szinte be sem lehet csukni őket. Azonban ami még ennél rosszabb, hogy egy gyenge minőségű tömítéssel (lásd előző pont) már a legkisebb deformáció miatt is elvesztik hőszigetelő képességüket.
Ezért a hatékony hőszigetelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű a bejárati ajtó stabilitása. Ezt az ajtólap megfelelő vastagsága és a különböző beépített merevítő stabilizátorok biztosítják.
Megfelelő vastagság
A bejárati ajtólap megfelelő vastagsága nemcsak az ajtólap stabilitását és jó hőszigetelését eredményezi, de kiváló hangszigetelést is biztosít. Ennek köszönhetően megóvhatjuk otthonunk nyugalmát a forgalmas utca zajától vagy a szomszéd szombat délutáni fűnyírásának hangjától. Elmondható, hogy a hatékony hangszigetelés feltétele a minimum 100 mm, de inkább 120 mm-es ajtólap vastagság.
Minősített betörésgátlás
A bejárati ajtóknak egy másik igen fontos tulajdonságuk a betörésgátló képességük. A betörésgátlás hatékonyságát a védelmi osztály megadásával jellemzik. A bejárati ajtók esetén a minimális elvárás az EN 1627 szabvány szerinti RC2 vagy RC 3 védelmi osztály teljesítése. A védelmi osztályok különbségeiről Építkezői Magazinunkban olvashat.
Fontos e tekintetben megjegyezni, hogy tökéletesen biztonságos tisztán mechanikai védelmet nem lehet elérni, ezért célszerű minden esetben elektronikai védelemmel is kombinálni.
Jól megválasztott méret
A méret megválasztásánál gondolhatunk akár a magassági, akár a szélességi méretre. A magassági méret elsősorban esztétikai, építészeti kérdés. Alapelv, hogy a bejárati ajtó magassága összhangban legyen a többi, az épületen található nyílászáróval.
Ami a szélességi méretet illeti, itt már összetettebb a kérdés. Első megközelítésben nyilván itt is az építészeti szempontok játszanak szerepet. Azonban érdemes megvizsgálni azt a kérdést is, hogy mekkora nyíláson át akarunk közlekedni az épületbe.
Ebből a szempontból azt kell figyelembe venni, hogy ezen a nyíláson át kell a legtöbb esetben az összes bútorunkat ki és bevinni a házba. A legtöbb standard bejárati ajtó közlekedő szélessége 100 és 110 cm között van. Ezen a méreten már problémát jelenthet egy nagyobb szekrény vagy kanapé bevitele is. Ezért aztán célszerű még a 110 cm-nél is nagyobb, akár 120-125 cm szélességű bejárati ajtó választása.
És akkor még nem beszéltünk a zongoráról, ami ennél nyilván még nagyobb nyílást igényel. Ha valaki igen nagy méretű bútorokkal, tárgyakkal rendelkezik, neki mindenképpen érdemes 2 szárnyú kivitelekben gondolkodni.
Dupla szárnyas, oldalvilágítóval szerelt nagyméretű bejárati ajtó
Szakszerű beépítés
A legvégére hagytuk azt a szempontot, amire sajnos a legkevesebb figyelmet fordítanak a vevők a választásnál. Igaz, laikusként nagyon nehéz megítélni, hogy aki majd beépíti az ajtót, az ért-e hozzá. Sok esetben a vásárlás pillanatában még maga a kereskedő sem tudja, hogy kivel fogja beépítetni a bejárati ajtót.
Pedig a legdrágább bejárati ajtó is csak annyit ér, amilyen minőségű a beépítése. A legjobb gyártók ezért nagy figyelmet fordítanak arra, hogy termékeiket kizárólag az általuk kiképzett profi szakemberek építsék be.
Ezért, ha nem a gyártó vagy a szakkereskedő nem a saját beépítő embereivel dolgozik, hanem alvállalkozókkal, akkor erősen kérdéses, hogy ezek az emberek kellő ismerettel rendelkeznek-e az adott típus szerelésére vonatkozóan.
Mitől lesz prémium egy hőszigetelt bejárati ajtó?
Az előzőekben áttekintettük, hogy mik az ismérvei egy jól funkcionáló, minőségi hőszigetelt bejárati ajtónak. Ezek egytől egyig olyan tulajdonságok, amelyeket “alapkivitelben”, mint minimális elvárást kell megfogalmaznunk a bejárati ajtóval szemben. Prémium hőszigetelt bejárati ajtóról akkor beszélhetünk, ha a fenti tulajdonságok szerinti összevetésben a vizsgált bejárati ajtó minden paraméter tekintetében a legjobbak között végez.
Fontos megérteni, hogy ez nem szubjektív ítéleten alapszik, főleg nem azon, hogy a promócióban 100x leírják a forgalmazók, hogy prémium termékről van szó. A fenti tulajdonságok többsége az MSZ EN 14351 vagy az MSZ EN 1627 szabvány szerinti vizsgálható és minősítéssel igazolható. Csak és kizárólag ezek a minősítések igazolják egy hőszigetelt bejárati ajtó prémium voltát.
Hova, milyen házakhoz valóak ezek a prémium minőségű hőszigetelt bejárati ajtók?
Tulajdonképpen mindenhova, ahol a hőszigetelés, a hanggátlás és a betörésvédelem kiemelt fontosságú. De szinte elengedhetetlenek a luxus ingatlanokban, ahol elvárás, hogy mindenből a legjobbat építsék be.
Különösen igaz ez azokra a bejárati ajtókra, amelyeknél az egyedi design, az elvárt magas fokú kényelmi szolgáltatások és a monumentális megjelenés kínálta luxus megoldások lehetősége a legmagasabb igényeket célozza meg.